12 napos kihívás - 2.nap

Sziasztok!

Először is nagyon büszke vagyok magamra, hogy nem felejtettem el, hogy elkezdtem egy kihívást. Én lepődtem meg a legjobban... :-) Másodszorra pedig remélem mindenkihez elér az eső,  mert hallottam odahaza a nagy hőségtől már a macskák is lassan sörényt növesztenek, mert azt hiszik a Szavannán vannak.

Ma a második kérdésre kerül sor. Bevallom nem vagyok jó az ilyen kényszerített sztorizgatásban írásban, de a feladat, az feladat. :-)

3 legviccesebb vagy legcikibb sztori

(A ciki sztorikkal jobban állok, vicceseket inkább élőben tudok elmesélni.)

1. A videokazetta

 Körülbelül 9 éves lehettem, amikor voltam egy nyári délutános pár napos indiántáborban (Igen, akár önmagában ez is lehetne az égő történet), és utolsó előtti nap, kitalálta a szervező, hogy nézzünk rajzfilmeket indiánsátorban másnap este, és aki tud, hozzon meséket. Én a nagybátyáméknál aludtam, mert közelebb volt hozzájuk a helyszín. Kutakodtam este a polcon, és megláttam egy kazettát, amire az volt írva hogy mesék. Gondoltam, ez kiváló lesz. 

Másnap este volt, szinte csak én vittem mesét, és nagyon büszke voltam arra, hogy majd az én kazettám menti meg az estét. 

3 perc múlva sikítás tört ki a sátorban, van aki kiakadt, mások kirohantak. Egy orális pornófilm volt a kazettán, premierplánba, a 60 as évekből,és az azokhoz tartozó plusz bundákkal bizonyos tájakon. A szervezők hívták a szüleimet, és a sátorban elhangzott párbeszéd életem legkínosabb 10 percéhez tartozott. Pár év múlva a nagybátyám viccesen elmesélte az asztalnál hogy a kazettára igazából Mesék nagyoknak volt ráírva. 

Mintha ez a cím 9 évesen nem keltené fel valaki figyelmét,lehet többre mentem volna, ha azt írja rá hogy A Hegylakó és Jewbacca románca. Biztosan nem vittem volna el...:-D

Nézzük a jó oldalát, legalább többet nem ijedtem meg a látványtól.

2. Kedves idegen

(Előre elnézést kérek a káromkodásoktól a történetben, a kicsillagozás ellenére is)

Tudni kell rólam, hogy elég könnyedén elegyedem szóba másokkal. Jó dolog néha másokkal random megismerkedni, vagy csak pár szót váltani, még akkor is, ha soha többet nem látjuk egymást. A házamhoz közeli kisboltba mentem egyik késő este, és láttam hogy egy lány eléggé kiöltözve bulis ruhában ül az egyik kerítés peremén. Eléggé letörtnek tűnt, amikor odamentem hozzá, és megkérdeztem minden rendben e, kell e neki segítség. Azt mondta nem, csak sokáig szokott dolgozni, és most épp várja a barátnőjét. Gondoltam megvárom vele, nem akartam késő este úgy hagyni az utcán, ezért leültem mellé beszélgetni. Elég jól elbeszélgettünk mindenről, mikor egyszer csak látom a barátnőjét jönni. Láttam ismerik egymást, be is mutatott neki, én gyorsan mondtam nekik egy sziát, és megfordulva elindultam, láttam ők is jönnek kicsit lemaradva mögöttem. Nyitni akartam a kaput, mikor rám ordibált az egyik közvetlen mögöttem: - De ne b*****l ám sokáig, mert miértünk jön a Kálmán egy fél óra múlva. 

Hirtelen köpni nyelni nem tudtam, persze gyorsan rájöttem hogy mi is itt a szituáció, mire gyorsan felvilágosítottam őket, hogy én csak megvártam vele a másik lányt, és nem akartam egyedül hagyni, és semmiféle szolgáltatást nem akarok én egyikőjüktől se. 

Rögtön megkaptam a fenyegetést, hogy a Kálmán engem kettétör, és hogyan is képzelem, és hülye vagyok. Próbáltam kedvesen kezelni a helyzetet, mire a megismert lány barátnője elkezdett maximális hangerőn ordítozni a csendes utca közepén: - Iderendelsz engem Csepelről és meg se b*******?. Végül szerencsémre a megismert lány lecsillapította, és menni készültek. Természetesen drága jó apám és a telefonhívásának időzítése, természetesen tökéletes volt. Felvettem a telefont naivan, mire visszaszaladt a sértődött lány, és teli torokból beleordította: " - Máskor szólj rá hogy ne rendeljen luxusk*****t. 

Mondanom se kell, hogy apám előtt a mai napig nem tudtam a történetet kimagyarázni, és akárhányszor ez a szakma akárcsak káromkodásban is megjelenik ott, ahol apám és én egy légtérben vagyunk.. hát.. elég furcsán néz rám..:-)

3. Lavina

Az egyik legjobb barátommal, a szüleivel, és a nagymamájával utaztunk még nagyon régen Bécsbe. Életünkben akkor voltunk először, és első körünk a bevásárlóközpontba vezetett hogy körbenézzünk. A nagymamája jött velünk, és ezzel azt hittük semmi baj nem lehet. A nagy nézelődések közepette szemezgettünk lányokkal is, a barátom már beszélni is kezdett egyikükkel, amikor a nagymama olyan szinten eleresztette hangosan a környezetet gázzal, hogy azt hittük valami felrobbant. Mi fiatal srácokként azt hittük elsüllyedünk a szégyentől, és a második bombázás végét meg nem várva, elkezdtünk kiszaladni az áruházból. A nagymamája persze utánunk, aki a futás következtében folyamatosan hátsóaknázást hajtott végre, és teli torokból ordítozott nekünk hogy várjuk meg. Az összes ember akkor az áruházban tudta hogy velünk van a robbantós nagyi, akitől aztán a kocsiban sem szabadultunk meg.
Első lányokat leszólító élményünk nagyon jól sült el.

____________________________________________________________

 Remélem azért kellően teljesítettem a normát, és holnap minden jel szerint, jövök a harmadik kérdéssel. Szép estét!