Sziasztok!
A tegnapi napot végül úgy zártuk, hogy megnéztük ezt a romantikus filmet. Bevallom hősiesen annyi jót hallottam róla, hogy már-már gyanús volt. Azt feltételeztem egy újabb klisé történet, borzasztóan túlsztárolt színészekkel, és erőltetett a szerelem mindent legyőz témával.
Nos, tévedtem.
Az elmúlt évben a romantikus filmek minősége a szememben jelentősen emelkedett. Egyrészt ez annak köszönhető szerintem, hogy könyvadaptációkon alapulnak, másrészt pedig azért, mert az elmúlt időkben egy jelentős színészgeneráció-váltás történt. Na és tegyük hozzá, a változatos színészek összeválogatásával nem félnek játszani a film alkotói.
Nagyon bírom Brad Pitt-et, Ryan Goslingot, és semmi bajom sincs Zac Efronnal és Rachel McAdams-el stb stb, de annyira örültem, mikor végre olyan színészeket láthattam a vásznon együtt, akiket egyébként nem nagyon látok, főleg ha annak kategóriája a romantika-humor.
Ott vannak olyan ismertebb nevek számomra mint péládul Emilia Clarke, Sam Claflin, Charles Dance. Matthew Lewis. Ebből külön érdekesnek találtam azt látni, ahogy Emilia Clarke kilép a Trónok harcában játszott szerepéből, és a szintén sorozatban szereplő Charles Dance is kilép a kegyetlen Lannister karakter árnyékából, és teljesen más kontexusban láthatjuk őket.
Emilia Clarke színészi játéka, számomra kimagasló. Olyan szinten képes volt a bugyuta-kissé ízlésficamos naiv egyszerű lány szerepét játszani, hogy nem éreztem erőltettetnek, mert egyszerűen illet hozzá. Főként szerintem azok értékelik igazán a teljesítményét, akik látják a Trónok harcában lévő szerepében, és összevetik ezzel. Teljesen ellentétes, mégis mindkettőben csillagos ötös. Ezt nevezem színészi bravúrnak.
Aki nem ismerné a történetet, Jojo Moyes-Mielőtt megismertelek című regényéből készült film a szegény családban nevelkedő Lou Clark és az előkelő családban élő baleset következtében lebénult Will Traynor történetét mutatja be. Egy hat hónapos időtartamra keres Will édesanyja gondozónőt fia számára, hogy segítse a hétköznapjaiban. A fiú a baleset miatt keveset mozdul ki, és sorsába beletörődve elkeseredetten és cinikusan áll mindenhez és mindenkihez. Lou-nak muszáj az állás, hiszen kell számára a pénz, így mindenképpen próbál a fiú kedvében járni, aki egy idő után megkedveli őt. Persze a történet nem ilyen egyszerű, hiszen tele van különböző bonyodalmi szálakkal.
Nem mondhatni hogy nem egy kiszámítható alkotás, hiszen nem mutat újat a műfajban. Szerintem a tartalom minőségét, és milyenségére érdemes figyelni. Van egy fajta etikai mérleg benne, ami mindenki számára más irányba dől el. A gazdag-szegény szál úgy szerepel mindebben, ahogyan lennie kell. Semmi erőltetett sablon. Egyfajta ideálképet mutat abban, hogy a tehetős jelző nem egyenlő azzal, hogy az emberségünket is el kell veszítenünk. Az édesanya nem egy magamutogató nagyképű manöken, és az édesapa is egy visszafogott úriember. Ez fontos üzenet a társadalomhoz, mert manapság azt észleljük, hogy a mindennap más autóval járó, Michael Kors táskákat fotózgató egyének a közösségi médiában mindenek, csak nem érett nők, és komoly úriemberek.
A szerencsétlenkedős lány karakterre nagyon figyelt Moyes, hogy ne azt az agyonhasznált papírmasét rángassuk még jobban szét, amit a tinédzserregények egy bizonyos százaléka állandóan felhasznál, hanem egy olyan nő legyen a központi mozgatórugó aki tudja mit akar, akinek van egyébként egy menő sportoló barátja, egy szerető és bolondos családja, és egy kis naiv képe a világról, ami csupán azért van így, mert az anyagi helyzet miatt többnyire csak dolgozni és haza jár.
Ami még fontosabb, az az, hogy talán ez megint egy olyan film, ami népszerűsítheti olyan személyeknél is az olvasást, akik nem sűrűn tették, de a film hatására kedvük támad megvásárolni, és elolvasni írásban is ezt a történetet. Ezért nagyszerű mindig, ha könyvből feldolgozott sztorival találkozhatunk.
Összességében egy nagyon kedves történetet láthatunk, itt-ott számomra kissé túlzó effektekkel, amik megbocsájthatóak, hiszen a romantikus filmeknek van egy bizonyos eszköztára, amiből muszáj kikapkodni pár dolgot, hiszen attól lesz az, ami.
Megéri megnézi moziban, otthon, egy űrkompon bárhol, hiszen tele van hasonló szituációkkal az élet, amikor is a döntéseink visznek előre, sokszor olyan döntések, amiket vagy megbánunk az életünkben vagy nem, de mindenesetre teljesen odaérkezünk, ahol végül lennünk kell.
A tegnapi napot végül úgy zártuk, hogy megnéztük ezt a romantikus filmet. Bevallom hősiesen annyi jót hallottam róla, hogy már-már gyanús volt. Azt feltételeztem egy újabb klisé történet, borzasztóan túlsztárolt színészekkel, és erőltetett a szerelem mindent legyőz témával.
Nos, tévedtem.
Az elmúlt évben a romantikus filmek minősége a szememben jelentősen emelkedett. Egyrészt ez annak köszönhető szerintem, hogy könyvadaptációkon alapulnak, másrészt pedig azért, mert az elmúlt időkben egy jelentős színészgeneráció-váltás történt. Na és tegyük hozzá, a változatos színészek összeválogatásával nem félnek játszani a film alkotói.
Nagyon bírom Brad Pitt-et, Ryan Goslingot, és semmi bajom sincs Zac Efronnal és Rachel McAdams-el stb stb, de annyira örültem, mikor végre olyan színészeket láthattam a vásznon együtt, akiket egyébként nem nagyon látok, főleg ha annak kategóriája a romantika-humor.
Ott vannak olyan ismertebb nevek számomra mint péládul Emilia Clarke, Sam Claflin, Charles Dance. Matthew Lewis. Ebből külön érdekesnek találtam azt látni, ahogy Emilia Clarke kilép a Trónok harcában játszott szerepéből, és a szintén sorozatban szereplő Charles Dance is kilép a kegyetlen Lannister karakter árnyékából, és teljesen más kontexusban láthatjuk őket.
Emilia Clarke színészi játéka, számomra kimagasló. Olyan szinten képes volt a bugyuta-kissé ízlésficamos naiv egyszerű lány szerepét játszani, hogy nem éreztem erőltettetnek, mert egyszerűen illet hozzá. Főként szerintem azok értékelik igazán a teljesítményét, akik látják a Trónok harcában lévő szerepében, és összevetik ezzel. Teljesen ellentétes, mégis mindkettőben csillagos ötös. Ezt nevezem színészi bravúrnak.
Aki nem ismerné a történetet, Jojo Moyes-Mielőtt megismertelek című regényéből készült film a szegény családban nevelkedő Lou Clark és az előkelő családban élő baleset következtében lebénult Will Traynor történetét mutatja be. Egy hat hónapos időtartamra keres Will édesanyja gondozónőt fia számára, hogy segítse a hétköznapjaiban. A fiú a baleset miatt keveset mozdul ki, és sorsába beletörődve elkeseredetten és cinikusan áll mindenhez és mindenkihez. Lou-nak muszáj az állás, hiszen kell számára a pénz, így mindenképpen próbál a fiú kedvében járni, aki egy idő után megkedveli őt. Persze a történet nem ilyen egyszerű, hiszen tele van különböző bonyodalmi szálakkal.
Nem mondhatni hogy nem egy kiszámítható alkotás, hiszen nem mutat újat a műfajban. Szerintem a tartalom minőségét, és milyenségére érdemes figyelni. Van egy fajta etikai mérleg benne, ami mindenki számára más irányba dől el. A gazdag-szegény szál úgy szerepel mindebben, ahogyan lennie kell. Semmi erőltetett sablon. Egyfajta ideálképet mutat abban, hogy a tehetős jelző nem egyenlő azzal, hogy az emberségünket is el kell veszítenünk. Az édesanya nem egy magamutogató nagyképű manöken, és az édesapa is egy visszafogott úriember. Ez fontos üzenet a társadalomhoz, mert manapság azt észleljük, hogy a mindennap más autóval járó, Michael Kors táskákat fotózgató egyének a közösségi médiában mindenek, csak nem érett nők, és komoly úriemberek.
A szerencsétlenkedős lány karakterre nagyon figyelt Moyes, hogy ne azt az agyonhasznált papírmasét rángassuk még jobban szét, amit a tinédzserregények egy bizonyos százaléka állandóan felhasznál, hanem egy olyan nő legyen a központi mozgatórugó aki tudja mit akar, akinek van egyébként egy menő sportoló barátja, egy szerető és bolondos családja, és egy kis naiv képe a világról, ami csupán azért van így, mert az anyagi helyzet miatt többnyire csak dolgozni és haza jár.
Ami még fontosabb, az az, hogy talán ez megint egy olyan film, ami népszerűsítheti olyan személyeknél is az olvasást, akik nem sűrűn tették, de a film hatására kedvük támad megvásárolni, és elolvasni írásban is ezt a történetet. Ezért nagyszerű mindig, ha könyvből feldolgozott sztorival találkozhatunk.
Összességében egy nagyon kedves történetet láthatunk, itt-ott számomra kissé túlzó effektekkel, amik megbocsájthatóak, hiszen a romantikus filmeknek van egy bizonyos eszköztára, amiből muszáj kikapkodni pár dolgot, hiszen attól lesz az, ami.
Megéri megnézi moziban, otthon, egy űrkompon bárhol, hiszen tele van hasonló szituációkkal az élet, amikor is a döntéseink visznek előre, sokszor olyan döntések, amiket vagy megbánunk az életünkben vagy nem, de mindenesetre teljesen odaérkezünk, ahol végül lennünk kell.
Filmajánló - Mielőtt megismertelek
Reviewed by greg
on
4:46:00
Rating:
Reviewed by greg
on
4:46:00
Rating:
